ThE BeST!!!

A bánatomat italba akartam fojtani, de tud úszni az a bestia.

.........................................................................

Az alkohol nem válasz, de legalább elfelejted a kérdést.

.........................................................................

Az idő pénz. A pénz beszél, a kutya ugat. Amelyik kutya ugat, az nem harap. Ebből következik, hogy az idő nem harap. De akkor minek van neki vasfoga?

......................................

A csapatmunka lényege: mindig van kit hibáztatni.

..........................................

Nem szenvedek elmebetegségben. Minden percét élvezem.

.........................................................................

Miért? Egyszerű egy kérdés
Kiért? A válasz hallgat
Hogyan? Bonyolódik a kérdés
Miért? A válasz ugyan az

.........................................................................

 Aki nem repdes a kezével, annak nem nőnek ki a szárnyai.

.........................................................................

"Gondolkodom, tehát vagyok!" - mondta Descartes a XVII. században.
"Gondolkodom, tehát itt vagyok!" - mondta egy szovjet tudós a gulágon.
"Gondolkodom, tehát nem vagyok normális!" - mondom én a XXI. század elején.

.........................................................................

Az ember társas állat. S többnyire minél nagyobb a társaság, annál nagyobb állat!

..........................................

 "Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?... És mégis várod."

.........................................................................

"Azért tanítottak meg beszélni, hogy könnyebben ki tudd fejezni magad! Miért nem élsz ezzel a nagy lehetőséggel? Nehéz a gondolataidban olvasni és nem biztos, hogy amit gondolsz, azt a másik is annak látja, aminek te hiszed."

................................

Lelked rejtsd álarcok mögé, Ne ismerjen senki, jól vigyázz!

..........................................

Beláttam a paraván mögé, láttam a bábosokat, láttam a zsinórokat és a kereteket, melyekre a zsinórokat rögzítették. Láttam, hogy a darab minden szereplője csak bábu. Ma is látom a bábosokat és a zsinórokat és a kereteket, melyekre a zsinórokat rögzítették de a darabot, amit játszanak, életnek hívják."

.........................................................................

"Az élet egy nagy társasjáték, ahol néha kiütnek. Na és akkor mi van? Dobok egy hatost és folytatom, lépek tovább."

..............................

A novembert csak a magányos lelkek hiszik végzetesen szomorú hónapnak. De a magányra ítéltek szomorkásak a legszebb májusi napokon, estéken is. Nem az évszakokkal nehéz megbékélni, sokkal inkább az egyedülvalósággal. Azzal lehetetlen.

.........................................................................

Vajon miért van az, hogy annyira sietünk feltápászkodni, amikor elesünk? Hiszen akár fekve is maradhatnánk, hogy pihenjünk egy kicsit.

.........................................................................

Egy napon felébredtem, és észrevettem, hogy hiányzik. Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod a kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van az életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott idöbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valaki.

.........................................................................

Hogy megértsd, mennyit ér egy év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételnie kell.
Hogy megértsd, mennyit ér egy hónap, kérdezd meg az anyát, aki koraszülöttet hozott a világra.
Hogy megértsd, mennyit ér egy hét, kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét.
Hogy megértsd, mennyit ér egy óra, kérdezd meg a szerelmest, aki a találkozóra vár
Hogy megértsd, mennyit ér egy perc, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot.
Hogy megértsd, mennyit ér egy másodperc, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet.
Hogy megértsd, mennyit ér egy tizedmásodperc, kérdezd meg a sportolót, aki csak ezüstérmet nyert az Olimpián.
Minden pillanat kincs, ami a tiéd! És emlékezz, hogy az idő senkire sem vár. A Tegnap történelem. A Holnap rejtély. A Ma Ajándék.

.........................................................................

Aki nem repdes a kezével, annak nem nőnek ki a szárnyai.

.........................................................................

"Gondolkodom, tehát vagyok!" - mondta Descartes a XVII. században.
"Gondolkodom, tehát itt vagyok!" - mondta egy szovjet tudós a gulágon.
"Gondolkodom, tehát nem vagyok normális!" - mondom én a XXI. század elején.

.........................................................................

Az ember társas állat. S többnyire minél nagyobb a társaság, annál nagyobb állat!

.........................................................................

" Én csupán egy lány vagyok a sokból
Ki sír, ha fáj, de sírba visz, ha csókol
Mint kis különc, kilógok minden sorból
De sorry, Ez VaGyOk Én! "

.........................................................................

'Remélem, nem várod el tőlem, hogy ezt a világot megértsem, Mert nem értem és soha nem is fogom. Lehet, képes vagyok rá, csak nem is akarom...''

.........................................................................

"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket, s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van reánk, mint nekünk őreá."

.........................................................................

„Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak, és nagyon boldogok legyünk.” (Hamingway)
.........................................................................

Még számon érzem ajkad melegét, még börömet perzseli a forró kezed, még nyelvemen érzem a szád ízét, még itt vagy velem egészen, és én ott vagyok veled. Még mindig látom szemed sugarát, hangod fülemben még szerelmes ének, még a testembe itt fészkel a vágy... sóvárgom, hogy ölelj és ölelnélek....

.........................................................................

Oly furcsák vagyunk mi emberek, a lekünk sír, az ajkunk nevet. Egymásról azt hisszük boldog talán, s irigykedünk egy-egy boldog szaván. Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog, gondolatai tiszták, s szabadok. S nem vesszük, dehogy vesszük észre, hogy könnyei égnek csillogó szemében. Különösek vagyunk mi emberek, a lelkünk sír, az ajkunk nevet. Hazugság az egész életünk, hisz akkor sírunk, ha nevetünk!

.........................................................................

Ne sírj, ha az élet fáj, s ha a bánat a szívedbe váj. Ne sírj, ha érnek a csalódások, s eloszlanak a gyönyörű álmok. Szemed ugyanis hiába könnyes, sírni szabad de NEM érdemes!

.........................................................................

Elmentél tőlem, én hagytam, hogy menj el. Hiába lett volna minden, aki menni akar, azt hagyni kell! Mosolygott hozzá az arcom, de mögé már senki se néz. Játsani a közönyös embert, csak most látom milyen nehéz, ha megkérdezné most valaki tőlem: mondjam el mit jelentesz nekem, egy pillanatra zavarba jönnék, s nem tudnék szólni hirtelen. Csak nagy sokára mondanám, hogy semmiség, egy múló szerelem! S nem is vennék észre rajtam, hogy könnyes lett a szemem. Elmegyünk majd egymás mellett, két szemed majd rám nevet, nevetve köszöntelek én is téged, de hangom egy kicsit megremeg! Mosolygok az utca sarkáig, ahogy elfordulok, fáradtan a szemembe nyúlok és egy könnycseppet szétmorzsolok. S ha megkérdeznék tőlem, mit jelentesz nekem,lhajtott fejjel azt felelném: Semmit, csak az egész életem!!!

.........................................................................

Kicsit fáj még, de mára csak emlék
Emlék mely ellen harcolni nem mernék..
Nem változtathatok a múlton, ahogy te sem
Ezt az utat választottuk, hát akkor így legyen..

.........................................................................

Ez az érzés: Akár egy kegyetlen késdöfés, fáj és égeti minden porcikád, de tudod, menni kell, menni, mindig csak tovább. Kegyetlen szenvedés, mely könnyeket ölel, vívni kell a csodát, mi sosem jön el. Várni, reménykedni, hogy egy szép nap hajnalán, újra minden a régi lesz talán. De hiába, ami elmúlt, az nem jön vissza már, hisz tudod az élet nem más, mint: FÁJDALOM, REMÉNY, CSALÓDÁS!!!

.........................................................................

Csalódni kell, hogy boldog lehess, gyűlőlni, hogy újra szeress. Kell tudni kacagni, sírni, valakit megunni, és újra visszahívni. Csalódni kell sokszor, ezerszer, hogy boldog lehess, csak egyetlen egyszer.

.........................................................................

Ha egy nap úgy érzed, sírnod kell...Hívj engem. Nem igérem, hogy megfoglak nevettetni...De sírhatok Veled!
Ha egy nap el akarsz futni... Ne félj engem hívni. Nem ígérem, hogy megkérlek állj meg... De futhatok Veled.
Ha egy nap senkit sem akarsz hallani... Hívj engem. Ígérem, Veled leszek. És ígérem, nagyon csendben.
De, ha egy nap hívsz... És nincs válasz. Gyere gyorsan, látogass meg! Lehet, nekem van Rád szükségem.

.........................................................................

A fiúk becsülete olyan kincs, mi el nem vész, mivel nincs. A fiúk, mint a köd jönnek mennek, egy lányt csak egy napig szeretnek, de aki egy hónapig bírja, annak meg van ásva a sírja. És aki egy évig tud szeretni, azt Múzeumba kell helyezni. És föléje ezt kell jegyezni: Őt embernek lehet nevezni!

.........................................................................

Néha az életben, Te találsz egy különleges barátot. Valakit, aki megváltoztatja az életedet azáltal, hogy csak része annak. Valakit, aki megnevettet addig, amíg nem tudod abbahagyni. Valakit, aki meggyőz Téged, hogy valóban van egy bezárt ajtó, ami csak arra vár hogy kinyisd. Ez az örök barátság.

.........................................................................

Ubique bone est, sed optimum est domi esse. - Mindenütt jó, de legjobb otthon.

.........................................................................

Fortes fortuna adiuvat! - Aki mer az nyer!

.........................................................................

Nem az a kérdés, hogy fogoly vagy-e, arról van szó, hogy meg ne add magad.

.........................................................................

Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit - kerül, amibe kerül - meg tudjuk valósítani.

.........................................................................

Csak egy dolog van, mi erősebb a világ összes hadseregénél: egy ötlet, aminek eljött az ideje.

.........................................................................

A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.

.........................................................................

A bukástól való félelem tönkretesz. Mindig az út közepén haladsz, sosem kockáztatsz. Nem fordulsz be a kis mellékutcába, amelyről pedig azt gondolod, hogy érdekes. Ha nem ismered az utcát, inkább maradsz az út közepén, és a kijelölt irányt követed.

.........................................................................

Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kislány, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelidítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...

.........................................................................

...azt hiszem, senki sem kerülheti el, hogy tanúja legyen annak, ahogy a számára legfontosabb dolgok egyik pillanatról a másikra eltűnnek az életéből. És itt most nemcsak emberekre gondolok, hanem az eszményeinkre és az álmainkra is: talán bírjuk egy napig, egy hétig, vagy akár néhány évig is, de végül mégis elveszítjük a harcot, mert eleve vesztésre vagyunk ítélve.

.........................................................................

"A szárny megnott üresen áll a fészek
 Csak álom volt a szép diákvilág
 S mint a fecske alkonyati szélben
 Ma szárnyat bont egy sereg diák."

.........................................................................

"Régi harcok, régi kopott könyvek
 Deru, mosoly, néha fájó könnyek
 Múlik minden, suhannak az évek
 Búcsút intünk fájó diákévek."

.........................................................................

"ugye játszottál már a gondolattal, hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal"

.........................................................................

...Míg a kislány kicsi szereti a babát,a fiú pedig a katonát,de miután felnőnek játékot cserélnek.A fiú szereti a babát,a lány pedig a katonát...

.........................................................................

Holnap minden más lesz,holnap erős leszek.Holnap nem sírok már, holnaptól bús nem leszek.Holnap nagy leszek,óriás,holnaptól nem lesz több sóhajtás.Holnap minden jobb lesz tán,de ma még ma van.Ma még kisírhatom magam.Ma még jöhet egy kis búsulás,ma még nagyon fáj a kacagás. Alszok, hogy vége legyen a rossznak,aludj te is,álmaid ne legyenek rosszak...

.........................................................................

Valóra válthatod a megálmodott sorsot,mert létezik,mert valóság,mert lehetséges,és a tiéd...

.........................................................................

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal...s kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével... És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.

.........................................................................

"Mosollyal leplezem a zűrzavart, melyet az elmúlt idő kavart. Kegyetlen érzés boldognak mutatkozni,
miközben a lelket a harc felemészti."

.........................................................................

Ha vékony jégen sétálsz, miért is ne táncolhatnál?

.........................................................................

"Viszontlátásra! Mondom és megyek... Bennem legbelül valami remeg. Mert nem tudom, sosem tudhatom: szoríthatom-e még azt a kezet, amit elengedek"

.........................................................................

Kifényesítheted cipőd, viselhetsz öltönyt,
Fésülheted a hajad, és lehetsz nagyon csinos,
Elrejtheted arcod egy mosoly mögött.
Csak egy dolgot nem titkolhatsz el:
Azt, amikor belül összeroppansz.

.........................................................................

S ha egy barát megbukik, mert nem igazi barát, vádolhatjuk-e őt, jellemét, gyengeségét? Mit ér az olyan barátság, ahol erényeket, hűséget, kitartást szeretünk a másikban? Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar? Nem kötelességünk-e, hogy éppen úgy vállaljuk a hűtlen barátot, mint az önfeláldozót és hűségeset? Nem ez igazi tartalma minden emberi kapcsolatnak, ez az önzetlenség, mely semmit, de semmit nem akar és nem vár a másiktól? S mentől többet ad, annál kevésbé vár viszonzást? S ha odaadja egy ifjúkor minden bizalmát, egy férfikor minden áldozatkézségét, s végül megajándékozza a másikat a legtöbbel, amit ember adhat embernek, a vak, a föltétlen, a szenvedélyes bizalommal, s aztán látnia kell, hogy a másik hűtlen és aljas, van-e joga megsértődni, bosszút követelni? S ha megsértődik, ha bosszúért kiált, barát volt-e Ő, a megcsalt és elhagyott?

.........................................................................

"Ki minek gondol, az vagyok annak... Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: te vagy magad ki e jelet vonja s vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: rajtam látsz törvényt saját magadról. Okosnak nézel? hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem tavában magadat látod: mint tükröd, vagyok leghűbb barátod."

.........................................................................

Séta az élet, semmi más,
Nincs érkezés, csak indulás!
Az út rögös, és nehéz,
De boldogulsz, ha nem félsz!
De soha ne feledd:
Egyszer megszűnik a sétatér,
A szív kialszik, s az élet véget ér

.........................................................................

Nem tudom hol vagyok,
Nem tudom ki is vagyok
Nem tudom hova tartok
És nem tudom hova jutok
Nem tudom hova tenni a Világot
Nem találom a legjobb barátot
Nem tudom barátom-e még
Nem tudom mi szaggatta szét
Nem bírom már ezt a magányt
Elvesztett az ami régen megtalált
Nem bírom ezt a kétséget
Nem bírom hogy már széttépett
NEM BÍROM EZT AZ EGÉSZET!!!

.........................................................................

Oh, ti régmúlt emberek,
Férfiak, nők és gyerekek,
Talán nem is sejtitek:
Egy idegen néz titeket.

Apró fekete-fehér
Képeken megmerevedve
Ott, hol a fény már nem ér -
Álltok, csak reám figyelve

És arcotokon mosolyt
Játszva úgy tesztek, úgy néztek,
Úgy szobrozódtok, mintha
Titeket nem is néznélek.

Fodrosszélű papírról,
Vagy épp a hegyre felmászva,
A budai korzóról
Szinte semmit se mutatva

Színevesztve üresen,
Fekete-fehér rejtelem
Csak néhány régi fényképen.
És nem mozdulnak sohasem.

.........................................................................

,,Vidámnak lenni nem egyenlő azzal, hogy minden tökéletes. Csupán azt jelenti, hogy eldöntötted, hogy figyelmen kívül hagyod a hiányosságokat."

.........................................................................

Egy idő után rájösz, hogy a barát az, ki ha fáj a szíved egy szép szóval melléd libben és csak annyit mond: szeretlek. Lehet nem tudja minden nap ezt mondani és a legeslegrosszabb perceidben nem lehet ott veled, de ő is barát és tudod, hogy ha baj van ott terem. Mert barátok azok is, kik egymás lelkében olvasva feltárják egy kicsit a világot, s talán tanulnak, megtanulják mi is a szeretett, s mi embernek lenni ebben a világban.

.........................................................................

"Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk afelett, amik lettünk."

.........................................................................

"A múlt nem a tiéd, csak az utána vonuló árnyék.
A jövő nem a tiéd, csak az elédbe vetődő sugara.
Az óra a tied, csupán az óra, amelyben élsz.
Ne siess ki belőle, ha napfényes, virágos békességgel
teljes: a világ minden üzlete nem ér fel a szívnek egy boldog órájával."

........................................................

"… toldozgatjuk, foldozgatjuk a régi rosszat, amikor tudjuk, hogy megjavíthatatlan."

........................................................

" Megállni a lejtőn - felér a dicsőséggel. "

........................................................

"Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is, ha nem élnek már benned,
Remények és csodák."
(Hemingway)

........................................................

„Egy homokszemben lásd meg a világot,
egy vadvirágban a fénylő eget,
egy órában az örökkévalóságot,
s tartsd a tenyeredben a végtelent!”
( William Blake)

........................................................

"Nem tudom mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket."
(Hemingway)

........................................................

Depressziós az az ember, aki virágillatot érezve körülnéz, hol a koporsó.

........................................................

"Rohanj hozzám, de csak hozzám
Ne hozz semmit nekem csak magad!
Nem vagy álom, nem vagy emlék,
Nem vagy elfelejtett gondolat!
Hagyd az ajtót tárva-nyitva
Rohanj hozzám, hogy már lássalak...
Vedd könnyen, ami nehéz velem
Tedd többé, ami kevés nekem Ölelj engem, erősebben
Bűvös körödben vágy éget el
Rohanj hozzám, de csak hozzám,
Ne szaladj el tőlem hirtelen...

........................................................

"Csillagot láttam
Csillagot láttam a szemedben -
egy könnycsepp volt kibuggyanóban,
még rá is csodálkoztam hosszan,
és fájdalmasan megszerettem,
mert én okoztam."

........................................................

Álmodj...

Álmodj boldogot, álmodj szépet
Álmodj igazra váló meséket
Álmodj barátot, melletted állót
Álmodj hű társat, el sose válót
Álmodj magadnak igazi otthont
Álmodj bele, kivel megosztod
Álmodj táncot, mi magasba emel
Álmodj táncost, ki szívednek felel
Álmodj tüzet, lánggal égetőt
Álmodj csókkal perzselő szeretőt
Álmodj utakat, messzi világot
Álmodj szívedben nyíló virágot
Álmodj szerelmet, tiszta vágyat
Álmodj, lesz kivel megosszad ágyad
Álmodj szabadot, láncot megtörve
Álmodj szárnyalást, földhöz nem kötve
Álmodj hát jövőt, álmodj szépet
Álmodj igazzá váló meséket...

........................................................

Álmodó

Amikor lehunyod két csillag-szemed
Amikor párnádra hajtod a fejed
Amikor gondod a holnapra hagyod
Amikor álmodsz - én Veled vagyok.
Amikor lépted rossz útra téved
Amikor sorsod nehéznek érzed
Amikor egyedül maradtál végleg
Amikor nincs más - vezetlek Téged.

Amikor sírnál - de elfogyott könnyed
Amikor érzed - a szavak is ölnek
Amikor a sötét elnyelne Téged
Amikor fény kell - én gyújtok Néked.

Amikor könnyed patakként árad
Amikor örök vendég a bánat
Amikor felhők ültek a szemedre
Amikor sírsz - mosolyogj szemembe...

Amikor fáj - ne hagyd, hogy fájjon
Amikor bánt - ne hagyd, hogy bántson
Amikor eljön a halál érted
Akkor élni én hívlak Téged...

Álmodj patakot, virágzó rétet
Őzet, pacsirtát, fürge menyétet
Álmodj napot, szellőt - fényeket
Csillagok vándora - élj életet...

........................................................

"Éltél túl az Óperencián,
És soha nem féltél, míg jól voltál,
Lassan felnőttél, mégis mások döntik el
Hogy úgy kell majd élned ahogy ők képzelik el
De soha ne lépj ki, a sorba ne állj be mások után ameddig élsz
Soha ne szégyeld ha másképp élsz,
Amíg érzed hogy így többet érsz,
Soha ne szégyeld, légy önmagad
Ne félj, álmaid nem kell hogy megtagad,
És hogyha rosszul döntöttél mondd hogy tévedtél,
S kezd újra el, úgy hogy magadban hiszel
Álmunkban mindig Kishercegek vagyunk
És amikor ébredünk, mindig vissza változunk
Ha nincs többé senki, akit megszelidíthetnél,
Ne hidd hogy így van jól, csak azért mert felnőttél!"

........................................................

Ne fütyülj..nem fütyülök...De fütyülsz én meg azt mondom,
hogy ne fütyülj...Jó hát én nem fütyülök... fütyülsz bezdmeg
és hazudsz..miért?... mert egy szar szemét szaralak vagy.
Kivakarlak a geciböl, ugye?idehozlak akkor fűt-fát igérsz, igaz?
Kivakartalak a geciből vagy nem vakartalak ki? te meg itt füttyögsz
te barom? itt a nemzeti nagyjaink között? Ahol az ősök szelleme
jár bazdmeg? Itt nem fogod felverni a csendet, bazdmeg én nem viszem
el helyetted a balhét, érted? hát itt az én hátamon csattan minden, érted?..
Értem abszolút csak ne fogd már a nyakam tudod milyen érzékeny egyből
föláll a faszom..Bete téma van innen...Jóvan... Mondom bete témavan..
Az most mi?..Az hogy kuss van...jaj-ja, jo..

........................................................

Szólok ha baj van, de most érzem, hogy jó így,
A boldogság léghajó, a magasba röpít. Ragyog már
a horizont, és látom a vonalát, A baj mégsem mutatja
sehol árnyékát. A rossz napok sem tartanak örökké,
Nem lehet mindig tudod sötétség. Ez egy ilyen világ
ahol nincsen konstans, Múlik ugyan a jó, de eltűnik
a rossz is. Repülni kell ahhoz, hogy a földre leessek.
És sírnom kell azért, hogy újra nevessek. Vess véget
a bajnak, a szomorúságnak, A letargia helyett, sokkal
szebb dolgok várnak. Az árnyak elhagynak, megtisztul
a levegő, Dobd el a bánatot és bajt most rebegő, arcod!
És figyeldd a világ, hogy mily szép, Sötétek a felhők,
de az ég mindig kék. Belülről érzed, hogy igaz amit mondok,
Nem mered mutatni, de te is így gondolod. Vedd le az álarcod,
és nyisd ki a szemedet, Ne félj tőlem, nem tépek fel régi
sebeket. Hidd el, hogy elmúlt, és fogd fel, hogy vége.
Fájó volt az emlék, de már fakul a képe..

........................................................

"Élj úgy, hogy soha ne szégyelld,
ha a világ megtudja, mit teszel,
mit mondasz, még akkor is, ha nem
igaz, amit a világ megtudott."

........................................................

"… amikor ösvényt választasz magadnak, nem szabad,
hogy félelem vagy nagyratörés legyen benned…"

........................................................

A szerénység annak a művészete, hogy mások is
rájöjjenek, hogy milyen csodálatos is vagyok.

........................................................

" A szeretet ellentéte nem a gyűlölet,
hanem a közöny.Ha gyűlölsz,akkor még
számítok neked,még kötődünk egymáshoz!"

........................................................

Nevetni akarok, csak nevetni még..
Tudom, te már nem remélsz...
Nem remélsz mégis könnyed hullt
Mert minden érzés megfakult...
Csak egy érzés mely szívembe mar
Az érzés ide bennt még fogva tart
De változok én is, elmúlt a nyár..
És a szívem már új csodára vár!
Mert minden szép és minden jó
Kár, hogy mindez csak múlandó...
De ez az élet, minden múlik..
Minden szó a füledbe kúszik...
És mintha tőr lenne szívedet sebzi
De vegyél erőt és merj szeretni!
De én várok, mert már van álmom, megvan a hitem
Előveszem és összeragasztom az összetört szivem!
Mert egy összetört szív még sokáig fájhat...
De nekem elég volt, nem kell több bánat!

........................................................

"Amikor nincs melletted senki.
Amikor nem találsz igaz barátokat.
Amikor jégcsapok lógnak a szíveden.
Amikor a leghűségesebb barát megszökik.
Amikor egyedül élsz.
Amikor egymagadban ülsz egy kihalt folyóparton és némán bámulod a vizet.
Amikor úgy érzed családod kitaszít, az otthon nem vár többé vissza.
Amikor egyedül vagy, magadba nézel, és senkit nem látsz.
Amikor arra vársz, hogy valaki rád nézzen, felemeljen magához a melegségbe, és ott rartson örökké.
Amikor várod azt a valakit, aki elment már, hogy jön és kézen fog majd újra.
Amikor eléred azt a helyet, ahol él a múlt, ahol ugyanúgy van, mint rég volt.
Amikor azt érzed, hogy innen jó lenne újra kezdeni.
Amikor elfogyott minden erő a testedből.
Amikor nincsenek többé érzéseid.
Amikor többé nem érdekel a világ.
Akkor gondolj rám, s én veled leszek."

........................................................

"Válaszd az életet. Válassz szakmát. Válassz karriert. Válaszd a családot.
Válaszd a kibaszott nagyképernyős tévét, válassz mosógépet, kocsit, cédéjátszót
és elektromos konzervnyitót. Válaszd a jó egészséget, alacsony koleszterolt
és a fogászati biztosítást. Válaszd a fix kamatozású jelzálogkötvényt.
Válassz szabadidőruhát és hozzá illő táskát. Válaszd a barkácsolást
és a vasárnap reggeli tűnődést arról, hogy ki vagy. Válaszd a fotelben ülve
bámult, agysorvasztó, szellemromboló tévévetélkedőket, a kibaszott szemét-kaját,
amit a pofádba tömsz. Válaszd az elrothadást a legvégén, a nyomorult otthonodban
a végső hugyozást és a  végső szégyent az önző, kibaszott szemét miatt,
aki lett belőled. Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért kéne nekem mindez?
Én azt választottam, hogy nem választom az életet: én valami mást választottam.
Hogy miért? Nincs miért. Kinek kellenek az érvek, ha van nálad heroin?"

........................................................

"Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak
barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és
akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig
érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni
is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok.
Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben."

........................................................

"... nincsen szebb kora az emberiségnek
mint az első ifjúság évei. Azon láncok,
melyek akkor köttetnek, nem szakadnak
el örökké, mert nem a világban kerestünk
még akkor barátokat, hanem a barátjainkban
leltük fel az egész világot."

........................................................

\"Vannak, akik azt hiszik, a futball olyannyira fontos,
hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig nagyon elszomorít,
ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball
sokkal, de sokkal fontosabb.\"

........................................................

A parázsból még gyújthatsz tüzet, de ha megvárod, hogy hamu
legyen belole, már aligha melegedhetsz.

........................................................

A pénzzel:
Vehetsz házat, de otthont nem;
vehetsz ágyat, de álmot nem;
vehetsz órát, de időt nem;
vehetsz könyvet, de tudást nem;
vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem;
megfizetheted az orvost, de az egészséget nem;
megveheted a lelket, de az életet nem;
megveheted a szexet,de a szerelmet nem.

........................................................

Megmondom őszíntén, hogy a világra teszek!
Én mindig az leszek aki most is vagyok mindenkit békén hagyok,
de mint egy vipera marok,ha kritizálnak a szarok!

........................................................

Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni!
Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni!
Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok!

........................................................

"Mindannyian utazók vagyunk e világ vadonjában,
és a legjobb, amire utunk során akadhatunk, egy őszinte barát."

........................................................

Nekem káosz kell nem bírom a rendet,zaj kell ami megöli a csendet!!!!
Nekem már nem kell semmi,hagyjatok békén..ENNYI!!

........................................................

God is in my head, but the devil is in my pants.

"Isten a fejemben, az ördög pedig a bugyimban van!":P

........................................................

Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet téged mindenki.
Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett...,
zamatos..., kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek,
de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát.
Meg kell értened: hogy te vagy a világ legfantasztikusabb
szilvája, és valaki akit kedvelsz nem szereti a szilvát,
megvan rá a lehetőséged,hogy banán legyél. De tudd ha azt
választod, hogy banán leszel,csak középszerű banán leszel.
De mindig lehetsz a legjobb szilva.Vedd észre, hogyha azt
választod, hogy középszerű banán leszel,lesznek emberek
akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét
azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen
hisz te szilva vagy, de megpróbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni...

........................................................

"Néha olyan, minta ő is arra táncolna,
amerre én, hogy aztán egy könnyed mozdulattal
totálisan más irányba fordítson mindkettőnket.
Bárcsak tudnám, mit akar. Bárcsak tudná, mit
akar. Vagy engedjen el. De azt ő sem tud.
Csak keringünk. Vajon merre zuhanunk?"

........................................................

Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,
Félni, hogy talán még igazság sincsen,
Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge,
Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
És makacs reménnyem mégis, mégis hinni,
Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.
És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
A fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.

........................................................

„… Ez a gyertya most érted égjen,
Ki fent laksz már a magas égben.
Ki vigyázol rám onnan fentről,
S lelkemhez szólsz a végtelenből.
Ez a gyertya most érted égjen,
Ki életed áldoztad értem,
Ki meghaltál a szeretet oltárán,
Pedig még oly fiatal voltál!...”

........................................................

"Ha tehetném, álmot küldenék Neked,
ezernyi színes szárnyú pillangót.
Már látom is, ahogy körberepdesnek
a szivárvány minden színében pompázva.
Lebbenjenek kezedre, szádra,
pihenjenek meg alvó arcodon
és simítsák még szebbé az életed.
Majd amikor felébredsz és egy mély
lélegzetet veszel, megízleled az
elmúlt év ízét, és megérzed a
következő év csodáját. Kívánom, hogy
megannyi álmod váljon valóra.... "
Boldog születésnapot kívánok!

........................................................

"There's gonna be some stuff u gonna see
that's gonna make it hard To smile in
the future, but through whatever you see,
Through all the rain and all the pain, you
gotta keep your sense of humor. You gotta
be able to smile through all this bullsh*t."

Az életben lesznek olyan idők amikor nehéz
lesz mosolyognod, de annak ellenére amit
látsz, az összes fájdalom ellenére, meg
kell őrizned a humorérzékedet.
Tudnod kell mosolyogni azon a sok baromságon!

(2pac)

........................................................

Egyél tehénszart - tizmilliárd légy nem tévedhet!

........................................................

Adj egy falat falat, mondta a falat falo fa lo.

........................................................

Le az eloiteletekkel! Mindenkit egyforman utalok.

........................................................

Az egyetlen bajom az életemmel, hogy nem valaki más vagyok.(Woody Allen)

........................................................

Valószínűleg túl lassú vagyok. Nemrég elütött egy autó, amit két ember tolt.(Woody Allen)

........................................................

„Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre
és legyőznek a rutinjukkal...”(Woody Allen)

........................................................

"Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik,
van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek,
csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb,
fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem.
A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság,
abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás
és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért."

(Márai Sándor)

........................................................

"Néha megállok az utcán, zsebembe nyúlok, úgy érzem,
elvesztettem valamit. Otthon fiókokat nyitogatok,
leveleket olvasok, régi ruhák zsebeit kutatom át.
Máskor rajtakapom magam, hogy felhívok telefonon embereket,
valamilyen ürüggyel faggatom őket, másról beszélek.
Valamit elvesztettem. Felébredek éjjel három felé,
s egyszerre megértem: az álmot vesztettem el!
Nem az éjszaka álmát, az alvás melléktermékét, azt
a zagyva, édes sületlenséget, amely a nap hulladékaiból
és eltemetett vágyaim gőzéből sűrűsödik tüneménnyé. Hanem
azt az álomszerű érzést, hogy a valóság mögött van. Értelem,
melyet nem lehet szavakkal kifejezni. Mi volt ez az álom?
Miért fáj úgy, hogy nincs már? Miért kutatok utána?
Az ifjúság volt? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy kiraboltak."

........................................................

"Amíg élek…

Ki tudja hány perc vagy hány nap az élet?
De mielott életem véget ér,
lesz-e még alkalmam szeretni Téged,
eljössz-e egy nap majd szívemért?

Semmit sem várok, és semmit sem kérek…
Ha rólam álmodsz, megérzem Én,
de szívemben örökké várok, remélek…
míg az órán a mutató mendegél…

S ha már nincs holnap, én attól sem félek…
Nem fáj a szív, ha már nem dobog,
de ma még itt vagyok…s ameddig élek,
szeretlek…míg a nap elrobog."

........................................................

"Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod,
 Amikor tudod, hogy kár volt, mégsem bánod,
 Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
 Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed,
 Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
 Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
 Amikor vágyod hangját és szavait,
 Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
 Amikor néznéd ahogy nyújtja két kezét,
 Amikor nem bírod már, kibuggyannak a szavak,
 Amikor nem bírod már türtőztetni magad,
 Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
 Amikor elhiszed, hogy ő is eleped érted,
 Amikor megijedsz mert rossz lenne nélküle,
 Amikor már aludnál és ébrednél mellette,
 Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,
 Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
 Amikor rájössz, hogy miért is ne, egyszer élsz,
 Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,
 Amikor világossá válik, hogy megteszed,
 Akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted!"

........................................................

"Senki sem tud annak az útjába állni, aminek eljött az ideje."
(Victor Hugo)

........................................................

"Álmokból születtünk, egész életünk álmok tarka szőttese.
Sok színű fonálból szövődik, mint a mese"

........................................................

"Mondd el és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem,
engedd, hogy csináljam, és megértem." - Konfuciusz

........................................................

Ki mondja meg, vajon meddig lehet, hogy minden nap,
mindenhol erős legyek? A csönd volna jó. Kicsit
könnyebb napok. Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok. . Ami félig van kész, az
ma félig marad, engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak."

........................................................

"Ne rögeszmék után haladj; menj pőrén, meztelenül.
Menj nyitottan és üresen, és nem csupán egy értelmet
fogsz találni, hanem ezer és egyet."

........................................................

„Hazugság az, amit nem hiszel el.”

........................................................

"A hazugság megöli a szerelmet. De csak az őszinteség öli meg igazán."

........................................................

A legénylakás az a hely, ahol a szobanövények már mind kiszáradtak,
de a hűtőben már csírázik valami.

........................................................

Elfelejtettem azt az idot, mikor még fiatal voltam s csak kúsztam-
másztam a homokozókban. Minden új volt érdekes, ami mára már nem
olyan értékes. Elalvás elotti mesék, amiktol mindenki félt...
...álmomban elobújó lény, s szemébol szikrázik a fény. Hangosan
zihálok s kiáltok. Hol vagytok barátok, ti hol álltok? De ez csak
egy átok. Kinyitottam szemem, megnéztem kezem hisz ez a jelen??!!
A félelem csak úgy nem terem! De kedvelem s boldogságom lelem ha
a kapukat verem… Engedj be mesés világodba! Hol a fantázia terem!!!
Szétszaggat valós életem, fájdalmas ez nekem!

........................................................

„A barátság - ez a szent emberi kapocs - úgy oltalmaz a magánytól,
a számkivetettségtől, a félelemtől, a mozdulatlanságtól, hogy énünket
megkettőzi: két szem - egy látvány; két szív - egy érzés; két hang -
egy gondolat; két test - egy lélek.”

........................................................

„A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös,
szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük.
Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk
egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság
születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk
már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos
hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban.
De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.”

........................................................

„Semmi sem éri meg a küzdelmet, csupán a nevetés és a barátok szeretete!”

........................................................

„Két ember attól fogva számít igazi barátnak,
amikor hallgatásuk már nem jelent kínos csendet!”

........................................................

„Az igazi barát az, aki akkor jön, amikor mindenki más megy!”

........................................................

„Egy barát az életed során sokat jelent, kettő rengeteget, három szinte lehetetlen.”

........................................................

„Az igaz barát mindent tud rólad, mégis szeret.”

........................................................

"A barát az egyetlen személy, aki ki tudja javítani a hibáidat
- de van annyi esze, hogy meg sem próbálja."

........................................................

A szeretet mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél,
mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.

........................................................

"Az optimista kijelenti, hogy a lehetséges legjobb világban élünk,
a pesszimista tart attól, hogy ez igaz."
James Branch Cabell

........................................................

"... mindenki úgy él, ahogy tud, nem ahogy szeretne." Móricz Zsigmond

........................................................

"Ha valaki elment,ne hívd többé vissza,
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment,és eltudott menni,
Nehezen akarva.de el kell feledni."

........................................................

"Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak,
akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az
ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll
az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire
vártak, ami mindig is ott volt körülöttük... A fenébe
is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az
élet sürgető dübörgését? Ez itt most - ez a mi időnk,
ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt
valamely aranykora vagy a jövő ködös utópiája... Ez itt
az időnk.. akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi
időnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak,
unalmasnak találjuk. Ez az élet, a mi nekünk adatott...
és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát? "

........................................................

"A nevetés félelmetesebb fegyver, mint a kard."

........................................................

Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség.

........................................................

"Örökké szoríts, örökké fájjon,
Örökké lássalak, ne érjél máshoz.
Örökkön örökké érezzem hatalmad,
Elveszíteni soha nem akarlak."

........................................................

Tudod?
Tudod hogy miota ismerlek szeretlek nagyon?
Tudod hogy a tekinteted nekem egy vagyon?
Tudod hogy parancsolsz ha tölem valamit kérsz?
tudod te mit teszel ha hozzám érsz?
Tudod mennyire fáj ha levegönek nézel?
Tudod hogy éget ha szimplán csak rám nézel?
Tudod mennyit ér nekem eggyetlen szavad?
Tudod hogy imádlak pedig nem szabad?
Tudod hogy utálom ha másra is ránézel?
Tudod hogy imádom ha engem kérdel?
Tudod mennyit sirtam már érted?
Tudod hogy örültem mikor bocsánatom kérted?
tudod mennyi kérdést tudnék még feltenni?
Tudod hogy téged nem tudlak feledni?

........................................................

Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik.
Hulló könnyed is szivárvánnyá válik.
De ahogy az évek tovaszállnak,
Úgy gyulnek szívedben a gondok és árnyak.
Rövid az élet, mégis sok a könnye,
Ha te mosolyogsz, a másét is töröld le!
Mert ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások.
Úgy lesz ellenséged, úgy lesz barátod.
És akit párodul melléd rendel az ég,
Becsüld meg erosen, s szorítsd meg kezét!
És ha minden álmod valósággá válik,
Ezt akkor se feledd: Légy jó mindhalálig!

........................................................

Tudom, mitől döglik a légy.
Tudom, ki hord rongyot, ki selymet.
Tudom, mi csúnya és mi szép.
Tudom, melyik fa mit teremhet;
Tudom, melyik mily nedvet enged.
Tudom, minden mögött van ok.
Tudom, ki dolgozik, ki tesped.
Csak azt nem tudom: ki vagyok?(Villon)

........................................................

Szomjan halok a forrás vize mellett;
Tűzben égek és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok;
Csupasz féreg, díszes talárt kapok;
Hitetlen várok, sírva nevetek;
Az bíztat, ami tegnap tönkretett;
Víg dáridó bennem a bosszúság;
Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek;
Befogad és kitaszít a világ.

Nem biztos csak a kétes a szememnek
S ami világos, mint a nap: titok;
Hiszek a véletlennek, hirtelennek,
S gyanúm az igaz körül sompolyog;
Mindig nyerek és vesztes maradok;
Fektemben is fölbukás fenyeget;
Van pénzem, s egy vasat se keresek,
És reggel köszönök jó éjszakát;
Várom, senkitől, örökségemet;
Befogad és kitaszít a világ.

Semmit se bánok, s ami sose kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok;
Csalánnal a szeretet szava ver meg,
S ha igaz szólt, azt hiszem, ugratott;
Barátom, aki elhiteti, hogy
Hattyúk csapata a varjú-sereg;
Igazság és hazugság egyre-megy,
És elhiszem, hogy segít, aki árt;
Mindent megőrzök s mindent feledek:
Befogad és kitaszít a világ.

Herceg, kegyes jóságod lássa meg:
Nincs eszem, s a tudásom rengeteg.
Lázongva vallok törvényt és szabályt.
S most mi jön? Várom a pályabéremet,
Mert befogad és kitaszít a világ.(Villon)

........................................................

Persze: pukkadnak a párizsi polgárok,
mióta hírlik, hogy egy lánnyal járok,
ki az utcáról tartja el magát.
De a kis dögöt nagyon szeretem,
ingét megvarrom, ágyát megvetem
és megkefélem este a haját;
bort hozok a kocsmából, a kútról vizet,
s ha egy vendég jön, aki jól fizet:
a hátsó ajtón diszkréten távozom,
hogy a gavallérok és a tiszt urak,
mint a mennyben, úgy érezzék maguk
a bordélyházban, hol ketten lakunk.

Persze, gyakran beköszönt a nyomor.
Ilyenkor Margót látni sem tudom,
gyűlölöm, mint a kést, a vérem forr,
belérúgok és a haját húzom,
Józsefre s Máriára esküszöm,
hogy holnap reggelig agyonütöm,
ha nem lesz pénz - zálogházba teszem
ruháit és ha nincsen, mit egyem:
káromkodom, míg a gyomrom korog,
ő meg a szoba sarkában kuporog,
s ilyenkor napestig pofozkodunk
a bordélyházban, hol ketten lakunk.

Aztán egyszerre pénz áll a konyhára,
mert hirtelen nagy lett a forgalom,
vagy én találkoztam a Bac utcában,
avagy a Montmartre-i domboldalon
egy bitanggal, ki meglógott a cehhel...
S kövér Margóm akkor megint a régi,
combomra csap és arcunk felderül,
lefekszünk, s én egy dalt trillázok néki,
ahogy ez a legjobb férfinak
száz évben is csak egyszer sikerül.
És aztán másnap estig horkolunk
a bordélyházban, hol ketten lakunk.(Villon)

........................................................

Gondolj arra,hogy….

Mikor eleged van mindenből,
S ki akarsz lépni az életből,
Gondolj arra,hogy ki megbántott
megérdemli-e a halálod
S hogy te megérdemled-e
Hogy szánalommal temessenek el
Hogy szeretnél-e örömet okozni ellenségednek
Ki úgyis leköpi sírod, majd elhord mindennek
Mert ha úgy érzed, nem érdemli meg
Hát nevess a képébe, és lépj egyet!!

........................................................

"Én tudom milyen mindig csak várni,
Remélni, hogy még aznap fogod őt látni.
Remélni, hogy ő is viszont szeret,
Szeretni, hogy csak veled legyen.
Rájönni, hogy mást sokkal jobban szeret,
Sírni, mert tudod már soha nem lesz veled.
Hallani, hogy másnak mond szépeket,
Tudni, hogy csak játszadozott veled.
Élni, úgy tovább az életed,
Hogy tudod, többé sosem lesz veled!"

........................................................

Ne tárd a világ elé gyenge szívedet, mert boldog ki a
Földön soha nem szeret. Mert könyebb egy királynak
koldusbotot választani korona helyett, mint egy érző
szívnek elfeledni azt kit igazán szeret.

........................................................

Van egy álmom,melyben a legfontosabb szerepet Neked szánom.
S ha majd egyszer valóra váltom,én leszek a legboldogabb a világon!

........................................................

Egy napon majd elbúsul az öröm
s csak állunk sápadtan és hallgatag.
Belül valami fájdalmas öröm,
hol értelmüket vesztik a szavak.
És nézzük egymást, aztán nem is nézzük,
valami távolira gondolunk, valami múltra,
és sehogy sem értjük, nem volt egymáshoz
két igaz szavunk. Aztán háttal - elindulva
a távolt kutatjuk, hogy merre lehet kiút?
S mikor hisszük messze vagyunk egymástól,
utunk a kör vonalán egybefut.

........................................................

Elhagyom ezt a világot, Elhagyok mindenkit ki rám számított...
Ha Te nem vagy én meghalok, S szívemet elhanyagolom,
Testem felemésztem, Lelkem bekerítem, S egyre gondolok: Csókod ízére...
Melynek éget belül tüze, S most meghalok, Ezt a kegyetlen világot elhagyom,
Nem kell semmi, mi itt tarthatna, A világon csak én lehetnék nyomodba..
S ez a szívszorító vers, mi érted kiált, Szívemet önti ki, mi melletted mindig kiállt,
Te voltál kit tiszteltem, s becsültem, Te a szabadságba születtél bele,
Elkell hát, hogy engedjelek, hogy messze-messze szálhass, S hitegető szavaiddal
csókok után kiálthass...Ezt a verset Neked írom, Könnyeimet érted hullatom,
Te ezt nem értheted, nem voltál szomorú, De egy szakítás miér ilyen komorú???????!??!!
Mért nem mondtad szemembe, mi bajod??? Mért hagytad, hogy szenvedjek éjjeleken-nappalokon??
Miért.. egyre csak ezt kérdezem könnyeimbe fagyva, Kiért...
féltékeny szememmel körbe tekintek a szobámba...Már nem érdekel, nem számít,
Úgyis vége, nincs olyan ki boldogít...

........................................................

El kell, hogy engedd, vissza nem tarthatod.
Fontos voltál számára, de már bánhatod.
Ez a te hibád, hogy nem adtál neki jelet,
amiből érezte volna, hogy valójában mit jelent neked!
Most, hogy elmegy, ne nehezítsd meg sorsát,
egyszer majd elfelejt, de addig is sokat gondol rád!
Te sem fogod őt egyhamar feledni,
de lesz majd nap, mikor újra látják őt nevetni.
Te még akkor is rá gondolsz, és nem bírod feledni,
de már csak álmaidban látod őt nevetni.
Várod a pillanatot, hogy újra láthasd,
addig viszont el kell viselned az álmatlan éjszakákat!

........................................................

 Szeretlek...
 
Szeretlek s te is szeretsz,
De messze vagy tölem s nem lehetek veled.
Én bizok benned hogy szeretsz és a kisértéseknek ellen tudsz állni,
És te is hidd el nekem hogy meg foglak várni,
Hamar eltelik ez a pár év s végre együtt lehetünk,
És hiszem azt hogy örök lesz a szerelmünk.
Elválaszt minket a távolság
De eljön az idö mikor nem kell már várnom rád!
Igérem neked megvárlak s együtt leszünk,
Bepotoljuk majd azt amit ezzel a pár évvel vesztettünk.
Néha már fáj hogy nem vagy itt annyira hiányzol,
De egyszer együtt lehetünk s énazt a pillanatot kivárom,

..........................................

"Sírsz; mert nagyon fáj ami történt,
Vársz; hogy visszatérjen, akiért megtörtél.
Fekszel; párnák között könnyekkel,
Alszol; magány közt a sötétben.
Álmodsz; arról, hogy majd visszatér,
Kelsz; úgy hogy még mindig egyedül élsz.
Reménykedsz; hogy legalább még látod egyszer,
Csalódsz; mert álmodoznod nélküle kell.
Élsz; úgy hogy már nem szeret,
Halsz; mert úgy érzed így jobb lesz neked."

..............................

 Az igaz barát

hogy ki az igaz barát?
az,kinek megérted minden kimondott és elhallgatott szavát
kinek a szeme számodra nyitott könyv
és ha ezeket a szemeket elönti a könny
akkor te adod a válladat hogy kisírja magát
s közben halkan megkérded:mi bánt?
ki elmondja neked minden baját
s te meghallgatod és segítesz megoldani a gondját.
kit sose akasz túlszárnyalni,legyőzni
kit sosem tudnál igazán mellőzni.
akit tisztelsz,s érdekel hogy mi van vele
s a bajban mindig kiállsz mellette.
nem érdekel hogy kis hibát követett-e el,vagy nagyot
a bajban akkor is barátok maradtok.
és miyen érzés ha neked van egy igaz barátod?
felemelő dolog,nem gondolod?
ha van egy ember ki megérti minden bánatod
s neki elmondhatod minden gondolatod.
kivel érzed hogy nélküle nem vagy egész
ha ő nincs,a fél éned elvész.
ki minden esetben kitart melletted
s a vállára hajthatod a fejed ha a sors sírásra késztet.
kivel megbeszélheted minden dolgodat
kiről tudod,hogy a hátad mögött rólad sose mondana rosszat.
kinek látványa mindig örömet okoz
s ő csillapítja a fájdalmad,ha a sors kegyetlenül felpofoz.
ki biztat s reményt önt beléd
s ki minden bajban megállja a helyét.
ki sosem szól le,s megbecsül
és kiálltok egymás mellett rendületlenül.
az igaz barátság hatalmas érték
hogy mekkora,arra nincs is mérték.
az igaz barátot szeresd,becsüld meg,és éreztesd vele hogy milyen fontos
mert ha nem vigyázol rá,a sors ilyen értéket hamar elkoboz.
ezt jól jegyezd meg,mert sok dolgot elveszíthetsz az életben
de az igaz barát mindig ott lesz,és nem hagy elveszni a végtelenben